Csongor és Tünde valamint Szentivánéji álom

Minden könyvet lehet csoportosítani. Némelyiket csak egyféleképpen, míg van, amit többféle tulajdonság szerint. A klasszikusok az utóbbiba tartozik. Vannak olyan klasszikusok, amiket csak azért vesz kézbe az ember-már, ha egyáltalán kézbe veszi-, mert kötelező olvasmány. Nagyon sok ilyen könyv van, de azért akad még több kivétel. Persze ízlések és pofonok, de nekem ilyen volt a Nagy Gatsby, a Rómeó és Júlia vagy épp az a két könyv illetve színdarab, amiről írni fogok. Ezek a szigorú csoportosítás szerinti klasszikusok. A másik alcsoport pedig az olyan könyvek csoportja, amit a népszerűség tett valamilyen szintű klasszikussá. Harry Potter, Stephen King könyvei vagy épp Fejős Éva írásai és tudom, fáj bevallani mindenkinek, de az Alkonyat is. Én mindkét csoportból olvastam már bőven és szeretem is őket, bár be kell vallanom azért nem mindet. Nem is húzom tovább az időt, beszéljünk egy színdarabformába öntött tündérmeséről és egy komédiáról, ami annyi szálon fut, mint egy George R. R. Martin regény.

Ismét egy kis magyarázat

Ahogy már a bevezetőbe írtam, szeretem a klasszikusokat, de egymás után két színdarab még engem is meglepett. Persze van egy-két könyv a polcomon, ami annyira szomorúan néz rám, hogy megszakad a szívem és hétfőn is jön egy új példány, de ezeket át kell tolnom januárra. Még mindig nem végeztem a kihívással már csak 3 könyv és vége, de egyszerűen nem találtam olyan könyvet, ami passzolna a hangulatomhoz és a kritériumokhoz. Szeretnék ehhez is egy kis segítséget kérni. Ha tudtok, légy szíves írjatok nekem egy Pulitzer díjas és egy igaz történeten alapuló könyvet! Ezen kívül még van egy betiltott könyv és most jövök rá, hogy van egy negyedik, mégpedig egy sírós könyv. A betiltott könyv ügyén rajta vagyok az Alice csodaországban PDF formátumával. A síros talán… Nem tudom én még könyvön egyszer sem sírtam, de majd megnézem, hogy a Marley meg én van e könyvbe. Az a film megríkatott… nagyon.

Csongor és Tünde, avagy egy szép mese, szép végkifejlettel

Az alap sztori annyi, hogy van egy Tünde nevű tündérlány, aki beleszeret egy Csongor nevű halandóba. Persze ez nem olyan egyszerű. Tünde és kísérője, illetve szolgálója Ilma elmenekül miután Csongor és Tünde összemelegedett (maradjunk ennél a kifejezésnél) mert üldözi őket Mirígy a szerelmük miatt. Tünde jeleket hagy Csongornak, hogy megtalálja őket. Csongor kap egy útitársat is Ilma férje, Balga. Van itt még egy pár csavar, találkozhatunk 3 meglepően szórakoztató ördögfiókával, szó szerint. De ahogy a cím is elárulja boldog befejezést kapunk. Viszont hiába árultam el a végét akkor is érdemes elolvasni, mert az odáig elvezető út vicces, szórakoztató és olvastatja magát. Egy 200 oldalas kötetről van szó, ami a rövid párbeszédek miatt körülbelül egy 100 oldalas könyvnek felel meg így könnyebb szövege és cselekményessége miatt egy nap alatt kivégezhető. Ez viszont nem az a fajta kötelező, amihez egy nyár szükséges mert annyira unalmas, semmilyen vagy szörnyű. Pörgős, izgalmas, vicces. Mi kell még?

Kinek ajánlom: Mindenkinek, akinek kötelező és olyanoknak, akik még nem olvastak színdarabot vagy magyar műveket, mert tökéletes kezdés.

Szentivánéji álom, aminek a címét még mindig nem értem

Az első dolog, ami feltűnt Shakespeare híres komédiájában az az, hogy a nyelvezete ezerszer nehezebb, mint Vörösmarty színdarabjának. Valószínűleg azért mert az eredetileg is magyarul íródott és ezért teljesen átjön a magyar nyelv régisége, de ennek ellenére is érthető egy magyar számára. Ne értsetek félre, nem érthetetlen a másik könyv sem egyszerűen csak több odafigyelést és nagyobb koncentrációt igényel. Ha ezt a nagyon-nagyon apró hibát át tudjuk ugrani, akkor máris, élvezhetjük egy 16-17-edik századi férfi meglepő humorát. Shakespeare szeret a szerelemmel és az abból kialakuló bonyodalmakkal játszadozni, pláne ha van egy szerelmi háromszög is. Itt van bizony egy mellékággal is. Lysander szereti Hermiát, Hermia szereti Lysandert. Demetrius szereti Hermiát, de Hermia nem szereti Demetriust. Heléna szereti Demetriust, Helénát mindenki szereti Demetriuson és Lysanderen kívül. Ez a kiindulás, ami a színdarabban bonyolódik és feltűnik még két illetve néha egy harmadik szemszög is. Ezek néha összefonódnak aztán szétválnak, de a végén egy kivételével minden összevág mindennel. Persze itt is az el nem fogadott szerelemből következik minden. Egéus, Hermia atyja nem akarja elfogadni Lysandert inkább Demetriusra bízná a lányát. Persze, hogy a lánynak választania kell, de nem a két szerelmes között hanem, hogy melyik a kisebb rossz. Apáca lesz (konkrétan Veszta szűz) meghal vagy hozzámegy Demetriushoz. Na, a lány alkot magának egy titkos negyedik lehetőséget is. Elszökik Lysanderrel. Illetve csak el akar, mert Heléna elmondja a tervet Demetriusnak, hogy így vívja ki a szerelmét. A már így is nagy káoszba pedig beavatkozik egy tündérkirály és egy tündérkirálynő elromlott szerelme és versengése. Emellett még tanúi lehetünk egy színdarab megszületésének, megakadásának és végül létrejöttének.

Kinek ajánlom: Mindenképpen ajánlom Shakespeare rajongóknak és olyanoknak, akik jót nevetnének egy rövid kis színdarabon.

Remélem mindenkinek jól telt a szünet és, hogy már kezdtek gyűjteni a karácsonyi ajándékokra vagy a magatoknak szánt könyvre ;).

„Ha olyan dolgot akarsz birtokolni, amid soha nem volt, olyan dolgokat kell megtenned érte, amiket sosem tettél!”